A gyerekek legnagyobb örömére idén fehér karácsony ígérkezik.Vastag,bársonyos hótakaró borítja a fákat és a háztetőket.Fruzsi és Peti nap mint nap órákon át szánkáznak,mégsem unják meg.Százszor is megmásszák a havas domboldalt,csak hogy lecsúszhassanak rajta.Egy idő után azonban úgy döntenek,hogy az erdőbe indulnak karácsonyfáért.Úgyis már régen elhatározták,hogy hatalmas erdei fenyővel lepik meg szüleiket.Nem kell sokat bolyonganiuk az erdőben,ugyanis hamarosan jókora kidőlt fenyőfára lelnek.-Ez a szép,formás fa épp kapóra jön nekünk!-kiáltja lelkesen Peti.-Jól van,de hogyan szállítjuk haza?-aggodalmaskodva Fruzsi.Petinek remek ötlete támad.Felpattannak a kidőlt fenyőre,s egy kis lendületvétel után az alkalmi szánkó szélvészként száguld velük lefelé a hegyoldalon.Konrád,a toronyőr rémülten figyeli a templomtorony felé vágtató veszedelmet.Te jó ég!Hiszen egyenesen felém tartanak!-kiáltja rémülten.A szánkó ugrat egyet,és elsuhan a rémült toronyőr orra előtt.Konrád hátratántorodik...szerencsére azonban nem zuhan le,mert sikerül megkapaszkodnia a nagyharang nyelvében.a megrázó kaland után reszketve ereszkedik alá a harangkötélen.